A témában dr. Polyák Annamáriát, a Budai Endokrinközpont diabetológusát kérdeztük.

A kettes típusú cukorbetegség

A cukorbetegségnek két formáját ismerjük. Az egyes típusban fiatal korban kialakuló betegséggel van dolgunk, amelyre az abszolút inzulin hiány a jellemző, míg a kettes típusú cukorbetegségnél a kialakulás egyik fő oka a nem megfelelő táplálkozás, és a mozgásszegény életmód. Ezek következtében a metabolikus egyensúly eltolódik, és ennek táptalaján fejlődik ki a cukorbetegség.

A cukor, egészen pontosan a glükóz a test hajtóanyaga. A sejtek a cukorból energiát készítenek, ami a szervezet működtetéséhez elengedhetetlen. A vérből a glükózt a sejtek egy hormon, a hasnyálmirigy speciális sejtjei által termelt inzulin segítségével veszik fel. A nem megfelelő táplálkozás és a mozgáshiány megemelkedett vércukor értékeket eredményez. Hogy azt kompenzálja, a hasnyálmirigy megemeli az inzulin termelését. Ez azonban két lépésben is roncsoló lehet: a fokozott termelés a szerv kifáradásához vezet, míg a folyamatosan magas inzulinszint a sejtek fogékonyságát csökkentik a hormonra- vagyis egységnyi cukor felvételéhez egyre több inzulinra van szükségük. A folyamat végül azt eredményezi, hogy a hasnyálmirigy működése lelassul, az inzulin termelése pedig nem lesz kielégítő, vagy teljesen le is áll – vagyis cukorbetegség alakul ki.

Sport és cukorbetegség

A diabétesz kezelésének egyik alappillére a megfelelő táplálkozás, és persze a sport. Előbbi dietetikus bevonását igényli, ám utóbbiban az emberek rendszerint nem kérik ki az orvos tanácsát, csak nekiállnak a sportnak. Ez azonban akár veszélyes is lehet, hiszen a betegségben szenvedők szervezete nem ugyanúgy reagál a terhelésre, mint az egészségeseké, ráadásul a sportolásra fel is kell készülni – ezt azonban mi magunk is megtehetjük.

Nagyon fontos, hogy a sport rendszeres legyen, és ne kampányszerű. A mozgásnak, a diabétesz esetében az egyensúly beállításában, és annak megtartásában nagy szerepe van – akkor, ha rendszeresen mozgunk. Mindenképpen valamilyen kardio mozgást válasszunk, kevesebb erősítéssel – vagyis inkább az állóképesség növelése a cél, amihez a szakemberi segítség sokszor elengedhetetlen. Fontos leszögezni, hogy a megfelelő mozgás az egyik legnagyobb lépés, amit a betegek a diabétesz kezeléséért tehetnek, vagyis mindenképpen érdemes valamilyen sportot űzniük, hiszen egyrészt javítja az inzulin iránti érzékenységet, illetve az izomszövet összehúzódáskor aktívvá válik az izom inzulint nem igénylő cukorfelvételi mechanizmusa.

A futás, biciklizés, séta és más kardi mozgások gyakorlása közben a végtagok megfelelő védelme is fontos. A cukorbetegek perifériás idegrendszere és érrendszere a betegségük következtében károsodik, vagyis hajlamosabbak a fekélyek kialakulására, amik súlyos esetben akár végtagvesztéshez is vezethetnek. Ennek megfelelően nem szabad spórolni a megfelelő cipőn és edzőruhán, hiszen ezzel megadjuk a lábnak a kellő alátámasztást, és megóvhatjuk a kisebb – nagyobb sérülésektől, melyek a nem jól illeszkedő, vagy nem futáshoz tervezett cipők okozhatnak a sport közben.

Miért kell az orvos?

A sportoláshoz miért is kellene orvos, elvégre futni mindenki tud! Nos, dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont diabetológusa elmondta, hogy cukorbetegség esetén ez nem ilyen egyszerű. Első lépésként mindenképpen jól be kell állítani a vércukorszintet, e nélkül sportolni kezdeni kifejezetten veszélyes. A kezeletlen diabétesz mellett olyan betegségek is rejtőzhetnek (mint például ismeretlen eredetű szívpanaszok), melyek a terhelés hatására komoly, akár halálos következményeket is okozhatnak! Ennek megfelelően az orvosi konzultáció elengedhetetlen!

Lázas cukorbeteg nem sportolhat, illetve a gyors látásromlás, valamint a gyors veseműködés romlás is a mozgás ellen szól.

Mielőtt sportolásba kezdene, mindenképpen konzultálnia kell szakemberrel, hiszen a kezdeti időszakban, amíg a terhelést meg nem szokja a szervezete szorosabb orvosi felügyelet indokolt!